Amióta feltettem az Ezért ne üsd meg… című bejegyzésemet, azóta egyre gyakrabban kerül szóba a kérdés – mit tegyek, ha már megütöttem? Tegnap este is szóba került egy ismerős idővonalán a Facebook-on, és óriási vita kerekedett belőle. Egyes vélemények szerint egy-egy pofon elcsattanása teljesen rendben van, míg mások szerint (ésEzt megnézem!
Kezd tele lenni a hócipőd azzal, hogy legyél környezet-tudatos, táplálkozás-tudatos, tudatos vásárló, tudatos szülő, tudatos bárakármi? Nekem is. A csapból is az folyik, hogy (tetszőlegesen behelyettesíthető bármivel)-tudatosnak kell lenni, mert különben kitör a káosz, az özönvíz, a világvége, és más hasonló finomságok. De vajon tényleg így van? Ha ösztönösen élsz,Ezt megnézem!
Most nem hozok semmilyen tanulmányt arra vonatkozóan, hogy miért is haszontalan teljességgel a verés, mint nevelési eszköz. Nem erről lesz most szó. Ha elfogadhatónak tartod, hogy odacsapj a hibákért, a hisztiért, vagy bármi másért, akkor most egy játékra invitállak. Ha nem tartod elfogadhatónak, de ismersz olyat, aki igen – bátranEzt megnézem!
Félre ne értsd, a legtöbb esetben a jószándék vezérli az embereket, ezt én is tudom – de őszinte leszek, amikor ezeket hallom, keresem a hétmérföldes csizmám, rosszabb napokon a seprűm, hogy mielőbb minél távolabbra kerüljek… Szóval, ha a jövőben a következőket mondanád egy pótanyunak, azt javaslom, inkább hallgass…Ezt megnézem!
